Mi az a táppénz?
Az a személy, aki nem tudja ellátni a feladatát (nem tud dolgozni), a társadalmi kollektív kockázatviselés következtében az egészségbiztosítás a kieső munkabér egy részét pénzbeli juttatással helyettesíti.
Kit illet meg a táppénz?
A táppénz három alapfeltétele:
- igazolt keresőképtelenség, amely orvos által megállapított
- a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- a megbetegedés (keresőképtelenség) alatt is hatályos illetőleg azt közvetlenül (1-3 nappal) megelőzően fennállott biztosítási jogviszony
1. biztosítási jogviszony
A táppénzért folyamodó illetőnek a megbetegedés időtartama alatt is kötelező rendelkeznie biztosítási jogviszonnyal. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követő első, második, harmadik napon válik valaki keresőképtelenné, abban az esetben lehet még táppénzért folyamodni.
Táppénz kizárólag a biztosítottakat illeti meg.
Szintén jogosultak a táppénzre a hasonló, további jogviszony keretén belül személyesen munkát végző emberek, akiknek biztosítási kötelezettsége megállapítható (pld. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként személyesen munkát végző személy) ha ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező keresete 2009-ben eléri a 21.450 Ft-ot, illetve naptári napokra ennek a 30-ad részét.
Az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak a bedolgozók táppénz jogosultságára, tevékenységük sajátos jellegére való tekintettel. Abban az esetben ha, a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz kizárólag az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt bedolgozói munkát nem végez.
2. egészségbiztosítási járulék
2008. január 1-jétől a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 %, azzal, hogy ebből a pénzbeli ellátásokra jogosító, egészségbiztosítási járulék mértéke 2 %.
Abban az esetben ha, a nyugdíjas saját jogú folyósítását szünetelteti és 2006. szeptember 1-jétől valamilyen munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot [2008. január 1-jétől 2 %] is kötelező fizetnie és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.
3. keresőképtelenség
Nem jár táppénz
A további felsorolásban résztvevő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mivel valamely külső kizáró körülmény miatt – általában amiatt, mert nincs keresetveszteség – nem folyósítható a táppénz.
Nem jár táppénz:
- a keresőképtelenségnek arra az időszakára, amelynél a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
- a keresőképtelenség azon időszakára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
- a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.