Baleseti táppénz annak a személynek jár, aki a biztosítás fennállása alatt a biztosítás megszűnését követő harmadik napon üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében válik keresőképtelenné.
Baleseti táppénzre nem jogosult, az a személy aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági, illetve baleseti járadékban részesül.
Amennyiben a sérült a baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, ismét jogosult lesz baleseti táppénzre. A beleseti táppénz az előző baleseti táppénz összegénél nem lehet kevesebb.
A baleseti táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelen az a személy, aki
- egészségi állapota miatt(üzemi balesettel összefüggő, gyógykezelést igénylő)
- illetve gyógyászati segédeszköz hiányában nem tudja a munkáját maradéktalanul ellátni.
A beleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül legfeljebb egy éven át utalható.
(A betegszabadságra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a baleseti táppénz esetén, a keresőképtelenség első napjától jár a baleseti táppénz.)
Az az illető aki a balesetet szándékosan okozta (öngyilkosság, öncsonkítás)illetve a baleset bejelentésével, vagy az orvosi segítség igénybevételével késlekedett baleseti táppénzre ebben az esetben nem jogosult.
Amennyiben a sérült a teljes keretét megkapta a keresőképtelenségének az időszakára, akkor abban az időszakban már baleseti táppénzre nem jogosult. Aki részben kapja meg a keresetét, akkor az elmaradt keresete után jogosult táppénzre.
Baleseti Táppénzre jogosultak
- a biztosítottak
- az egyéni illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatók
- saját jogú nyugdíjasként munkát végzők
Baleseti táppénz összege
Ahol az üzemei baleset bekövetkezett, annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján szükséges megállapítani, illetve ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonyban áll. A baleseti táppénz összegének megállapításánál a cselekedetért, a munkáért kifizetett 4 %-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapját képező keresetet szükséges figyelembe venni. A baleseti táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelemmel azonos, összege 100%-os mértékű.
Az összeg kiszámításánál nem vehető figyelembe
- a végkielégítés, a törzsgárda és a jubileumi jutalom, illetve bármilyen jogcímen adott segély
- a távolléti díj – ide nem tartozik a munkaszüneti napra járó távolléti díj, és az időszak, amelyre azt kifizették, valamint az átlagkereset is.
Külön kell számítani a rendszeres illetve a nem rendszeres kereset naptári napi átlagát.
Amennyiben a biztosított részére nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki a figyelembe vehető időtartamban végzett munkáért, úgy függetlenül attól, hogy később került kifizetésre kötelező beszámítani a baleseti táppénz alapjába.
A nem rendszeres jövedelmet azon időszak naptári napi napjainak számával szükséges elosztani, amire tekintettel azt kifizették.(baleseti táppénz alapját képező) 2009.01.01-től Változott!!!!
A baleseti táppénz összegét az alábbi eljárások szerint szükséges megállapítani:
A, a jogosultság kezdő napját kimondottan a megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett kereset naptári napi átlaga alapján kell megállapítani a baleseti táppénz összegét.
B, abban az esetben ha a biztosítottnak nem volt az előző hónapban jövedelme, akkor a baleseti táppénzt a balesetet megelőzően elért tényleges kereset figyelembevételével kell megállapítani.
C, amennyiben a biztosítottnak nem volt valódi jövedelme, úgy a baleseti táppénz összege megegyezik a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével.
A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka!!!
A biztosítottat kizárólag abban a jogviszonyában illeti meg a baleseti táppénz amelyben az üzemi baleset érte.
A biztosított nem kötelezhető a pénzbeli egészségbiztosítási járulék kifizetésére, illetve baleseti ellátásra jogosult, baleseti táppénzét, úgy kell megállapítani hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, ami után a munkáltató az egyéni illetve társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett.
Egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének megállapítása:
Biztosítási jogviszonyban állók körében a baleseti táppénzt a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint szükséges megállapítani.
A táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100%-a.
Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének összegét az alábbi eljárások szerint kell megállapítani:
A, a táppénz összegét a jogosultság kezdő napját kimondottan megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem szerint szükséges megállapítani, amennyiben 180 napi jövedelemmel rendelkezik.
B, amennyiben nincs 180 napra egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme abban az esetben a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 napi jövedelem alapján kötelező véleményezni.
C, amennyiben az egyéni és társas vállalkozó nem rendelkezik a baleseti táppénz összegének megállapításához szükséges 180 napi keresettel, abban az esetben a táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér 30-ad részének figyelembevételével kell véleményezni.
Egyéni és társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytató baleseti ellátását az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának alapulvételével szükséges véleményezni.
Alkalmi munkavállaló baleseti táppénzre való jogosultsága
A törvény alapján alakalmi foglalkoztatásnak minősül ha a munkaadó „Alkalmi munkavállalói könyvel”(AM könyv) ugyanazzal a munkavállalóval:
- legfeljebb 90 naptári napig egy naptári éven belül és
- legfeljebb 15naptári napig egy naptári éven belül és
- legfeljebb 5 egymást követő naptári napig munkaviszonyt létesít.
A foglalkoztatott egy naptári éven belül több munkaadónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. 2006- január 1-től évente 200 napot dolgozhat alkalmi munkavállalóként kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltatónál.
Abban az esetben ha üzemi beleset következtében keresőképtelenné válik, a munkavállaló személy, akkor a baleseti táppénz megállapításánál az általános szabályokat szükséges alkalmazni.
A munkaadónak fel kell venni a „munkabaleseti jegyzőkönyvet” és ha üzemi balesetből keresőképtelenné vélik, 1 évig jogosult az ellátásra.
Baleseti táppénz megállapítása ismételt keresőképtelenség esetében:
Amennyiben a lesérült a táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon az üzemi baleset következtében ismételten keresőképtelenné válik, a táppénz összege a korábbinál nem lehet kevesebb.
A baleseti táppénzigény érvényesítése:
A biztosított a baleseti táppénzt a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után is a keresőképtelenséget az orvosi igazolás benyújtásával igényelheti a kifizetőhelytől, amennyiben a munkaadónál kifizetőhely működik.
A kifizetőhelynek az üzemi baleset kérdésében a baleseti táppénz esedékességéig kötelező döntenie.
Abban az esetben ha az üzemi baleset tényét nem állapították meg utólag a betegszabadságot és a táppénz hozzájárulást el kell számolni.
Amennyiben a biztosított ismét keresőképtelenné válik a korábbi üzemi baleset miatt, akkor kötelező nyilatkozni a kezelőorvosnak, hogy van e ok –okozat az üzemi baleset között. Amennyiben nincs összefüggés akkor a biztosított baleseti táppénz igényét határozattal el kell utasítni.
A bejelentett foglalkozási betegség illetve üzemei baleset tényét a táppénz folyósításra illetékes szervnek határozattal kell elbírálnia, akkor is ha a biztosított a balesetből eredően nem válik keresőképtelenné.
Halált okozó üzemi baleset illetve foglalkozási betegség esetében kizárólag a REP hoz határozatot.