A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a.
 
A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:  

1. az az időtartam, amely a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis jövedelemmel ellátott – időtartam(ok), illetve a napok száma; az ún. „irányadó időszak”,
2. a táppénz alapját képező jövedelem összege,
3. az előző kettő alapján a táppénz alapját képező kereset napi átlaga
4. a táppénz %-os mértéke.
 
 
1. Az irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén
 
 
Irányadó időszak a táppénzre jogosultság kezdő napját (az a nap, amikortól a táppénz jár, pl. betegszabadság lejártát követő nap) közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart, ha ezen időszak alatt a biztosítási idő folyamatos.

 
A biztosítási idő nem folyamatos
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
 
 
A figyelembe vehető jövedelem
A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. A 180 naptári napi jövedelem megállapítása során kizárólag a rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni.
 
A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben van 180 napi jövedelem
Ha a táppénz jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben a betegnek volt legalább 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénz összegét a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani.
 
A decemberben kezdődő keresőképtelenség esetén, ha a betegszabadság lejártát követő nap – a táppénz kezdőnapja – már az új évre esik, a táppénz számításánál az új évet megelőző évben (vagyis az az év, amikor a keresőképtelenség kezdődött) elért jövedelmet kell majd figyelembe venni, hiszen a táppénz kezdőnapja az új évre esik.
Pl. a 2008. december 20-án kezdődött keresőképtelenség esetén, a betegszabadság lejártát követő nap, vagyis a táppénz kezdőnapja már 2009. januárra esik, akkor a táppénz számításánál már a 2008. éves jövedelmet kell figyelembe venni.
 
Abban az esetben azonban, ha a keresőképtelenség alatt a táppénzre jogosultság időszaka húzódik át az új évre, és a biztosított – akár egy napra is – keresőképes lesz, majd – a betegszabadságot követően – ismételten táppénzre szerez jogosultságot, nem az előző, áthúzódott táppénz szerinti alappal kell számolni, hanem az új évben keletkezett táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelmet kell figyelembe venni. Pl. a 2008. decemberében már folyósított táppénzes időszak áthúzódik a 2009. évre is, azonban a biztosított – akár egy napra is – keresőképes lesz, akkor a betegszabadságot követően megállapított táppénz alapját már a 2008. éves jövedelem képezi.
 
A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 napi jövedelem
Ha a betegnek a táppénz jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani.
 
A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőzően nincs 180 napi jövedelem
Ha az igénylőnek a táppénz jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, a táppénz összegénél a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a táppénz összegét az irányadó időszakban ténylegesen elért naptári napi jövedelemből kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.
 
A táppénz összege, ha valaki az irányadó időszakban táppénz, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér.
 
Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem
Ha az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem van, azt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azt rendszeres jövedelemként a számítási időszakra, vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki.
 
2. A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások
 
 
A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A figyelembe vehető jövedelmeket két csoportba soroljuk: rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelem.
Rendszeres jövedelemnek az időszakonként, havi rendszerességgel járó juttatások minősülnek, mint pl. a munkabér (illetmény), pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, illetve a szerződés alapján havonta járó díjazás, vagy egyéb jövedelem. Az egyéni és társas vállalkozók esetében rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet.
 
A táppénz összegének kiszámításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül:

•  13. havi illetmény,
•  prémium,
•  egyéb év végi részesedés,
•  törzsgárda jutalom,
•  egyéb jogcímen kifizetett, nem havi rendszeres jövedelem

Ezeket a nem rendszeres jövedelmeket a táppénz összegének megállapítása során kizárólag azzal az időtartammal arányosan lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel azt adták.
 
3. A napi átlagkereset megállapítása
 
Külön-külön kell kiszámítani a rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát és ezek együttes összege képezi majd a táppénz alapját.
 
Táppénz alap a rendszeres jövedelemből
Az irányadó időszakban a táppénz számításának alapját képező időtartam alatt elért rendszeres jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napoknak – a jogszabályban meghatározott jogviszonyban töltött (pl. táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély stb.) napokkal csökkentett – számával.
 
Táppénz alap a nem rendszeres jövedelemből
A nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát pedig úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakban kifizetett jövedelmet el kell osztani annak az időtartamnak a naptári napjai számával, amelyre tekintettel azt a nem rendszeresnek minősülő jövedelmet kifizették. A nem rendszeres jövedelemre jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a foglalkoztató nyilatkozata alapján kell megállapítani (pl. harmincéves jubileumi jutalom osztószáma 10958 nap, szökőéveket is figyelembe véve). Fontos szabály, hogy a nem rendszeres jövedelem napi átlagának számításánál figyelembevett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.
 
A napi táppénz alap megállapítása ismételt keresőképtelenség esetén
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított napi táppénz alapjaként figyelembe vehető keresetet, illetve naptári napi átlagot a következő esetekben nem kell ismételten megállapítani:

•  Ha a korábbi táppénzét legalább 180 naptári napi jövedelem alapján állapították meg.
•  Ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló évben kezdődött.
•  Ha a biztosított a keresőképtelenség évében munkahelyet, jogviszonyt változtatott, de a biztosítása folyamatosan fennállt.

 
4. A táppénz mértéke
 
Kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén
A táppénz címen fizetett ellátás összege tehát az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 %-a, abban az esetben, ha a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll.
 
Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén
A két évnél rövidebb biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 % lesz a táppénz összege.
Ha a betegnek a keresőképtelenség bekövetkezésekor még nincs 2 év folyamatos biztosítási ideje, de ezt a táppénz folyósításának ideje alatt eléri, ettől az időponttól már a 70 %-os táppénzre lesz jogosult.
 
Fekvőbeteg intézeti ápolás idejére jutó táppénz mértéke
Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ápolás esetén a táppénz összege a jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a lesz.